Lecsupaszítva háromféle fotó létezik. A tetszik, nem tetszik vagy közömbös. Igazából a közömbös inkább a nem tetszik kategóriába tartozik, mivel igen gyorsan tovább áll a tekinteted róla.

A fotózás tanulható! Egy nagy része biztosan. Ha megtanulod, már az emberek 90%-ánál jobb fotókat fogsz tudni készíteni.  A többit neked kell hozzátenni. Kreativitással, látásmóddal tudsz kitűnni, így még feljebb tudsz kerülni ebbe a százalékos arányban.

Mitől lesz a fotód szép, szerethető, figyelemfelkeltő?

Azon kívül, hogy tisztában vagy a fotós alapszabályokkal, ismered a fényképezőgéped lehetőségeit, bele kell tenni egy kis kreativitást és kell, hogy legyen egy egyedi látásmódod. Természetesen az eszköz sem mindegy, hogy mivel készíted a fotókat.

Kezdjük az eszközökkel. Az tévhit, hogy egy jó fotós bármivel szép fotókat készít. Minden bárminek vannak határai. Egy jó fotós bármivel képes figyelemfelkeltó fotókat készíteni. Nem, nem ellentmondás. Egy jó fotósnak van egyedi látásmódja, megtalálja azt a képkivágást, kompozíciót, helyszínt, amivel ki fog tűnni a fotója a középszerűségből.  Természetesen mindig vannak kivételek, de a témaválasztástól is függ, hogy mivel mit lehet kihozni. A mai szuper fényképezőgépek pedig tényleg mindent tudnak. Lehet velük feszegetni a határokat. Itt csak a Te kreativitásod és az eszköz ismerete szab csak határt.

Akár természetfotókról, akár portréfotózásról van szó, a szábályokat minden témánál alkalmazni kell.

Egy szép fotónak kell rendelkeznie azzal a tulajdonsággal, hogy egyedi, kreatív.

Minden is le van már fotózva és az is rengetegféleképpen. Nehéz megújulni, nehéz újat mutatni. Természetesen nem is az a cél, hogy olyan fotót tudj készíteni, amit más még nem csinált. A cél a legtöbb esetben, hogy szépek, kreatívak és szerethetőek legyenek a fotóid.

Hogy ilyenek legyenek, pár fontos alapszabályt meg kell tanulni. Van olyan, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ilyen például az élesség. Hova állítod az élességet, milyen mélységben lesz éles. Ez sem igaz az olyan fotók esetén, mikor már a művészet irányába húzod el a kreativitásod skáláját. Hiszem, hogy ahhoz, hogy felrúgd a szabályokat, azokat először meg kell tanulni, be kell gyakorolni, majd tudni kell mikor és miért rúgod fel. A néző meg majd eldönti, hogy ez tetszik-e neki vagy sem.

Ha már a nézőknél járunk. Sokan a lájkok számában mérik, hogy az a fotó szép vagy nem az. Ez hamis illúzió. Nem mindegy, milyen közönség elé teszed ki a fotódat. Ha az ismerőseid körében látják, bármilyen is a fotód tesznek rá egy tetszik jelet. Ez nem feltétlen a fotónak szól, hanem neked, mert ismernek, talán még szeretnek is. Ha ugyanazt a fotót kirakod egy szakmai csoportba, nem biztos, hogy özönlenek ott is rá a lájkok. Tapasztalatom azt mutatja, hogy igazán szépet, egyedit kell mutatni, hogy ilyen helyeken felkapják a fejüket egy-egy fotónál. Ha pedig igazán meg szeretnéd mérettetni magad, akkor ad be a fotóidat pályázatokra. Persze ez is szubjektív tud lenni. Vannak pályázatok, ahol olyanok ülnek a zsűrik között, akiknek a fotói, finoman fogalmazva is, nem ér egy garast sem. Max jókor volt jó helyen. Szóval, baromi szubjektív egy fotó megítélése.